A projekt célja olyan térségek közötti együttműködések kialakítása és elindítása volt a környező országok (Szlovákia - Felvidék, Románia – Partium, Szerbia - Vajdaság, Horvátország) innovációra fogékony társadalmi rétegével, amelyek alapján a Nyugat-Dunántúl térségében az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta összegyűlt ismeretek, innovatív, kooperatív gyakorlatok átadhatóak. Ezáltal lehetővé válik a szomszédos országok határ menti térségében élőkkel való szorosabb együttműködés és „együtt-fejlődés”.

A projekt keretében sor került a szomszédos országokban egy fórumsorozat tartására, amely programok megalapozták a Nyugat-Dunántúlon lezajlott tanulmányutak szakmai tartalmát a fórumokon megismert helyi közösségek érdeklődési körének megfelelően. 

 

Partnerség
Vezető partner: Nyugat-Pannon Nonprofit Kft.
Partnerek: Göcsej-Hegyhát LEADER Egyesület, romániai, ukrán, szlovákiai és szerbiai magyar közösségek, LEADER akciócsoportok, egyéb közösségépítő szervezetek, szerveződések.

 

Elkészült / elkészülő anyagok:
A projekt keretében lezajlott fórumok és tanulmányutak tapasztalatai, valamint hasznos, jó példával szolgáló és lélekmelegítő pillanatai kiadvány formájában jelentek meg 2015 tavaszán.

 

Tények és adatok:
Keretprogram: „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a LEADER Európai Unión belüli és harmadik országbeli területekkel való nemzetközi együttműködés végrehajtásához 2012-től nyújtandó támogatások”
Vezető Partner: Nyugat-Pannon Nonprofit Kft.
Időtartam: 2014. I. negyedév - 2014. IV. negyedév
Igényelt támogatás: 44 800 000.-Ft
Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. költségvetése: 44 800 000.-Ft

 

 

A határon túlról bekapcsolódott szervezetek

 

Magyarkanizsa és térsége (Szerbia)

Magyarkanizsa közigazgatási területe 13 települést ölel fel a Tisza mentén, melynek gazdasági és kulturális központja a mintegy 11 ezer lakosú Magyarkanizsa városa. A kistérségben élő 25 ezer lakos többsége mezőgazdasági termelésből él, de jelen van az ipari termelés és a mezőgazdasági feldolgozóipar is pl. (fűszerpaprika-feldolgozás, zöldség- és gyümölcsfagyasztó kapacitások). A gyógyfürdői szolgáltatások, amelyek a termálvizet hasznosítják, több mint száz éves hagyományra tekintenek vissza.

A helyi közösséget erősíti a Zöld Világ Egyesület, amely környezetvédelmi non-profit szervezetként a lakosság környezettudatosságát kívánja erősíteni, a gyermekeknek szóló – oktató jellegű – kirándulások, versenyek, pályázatok elindításán, szervezésén keresztül.

Szintén helyben működik a Meta terra független civil szervezet, amelynek célja, hogy segítse a helyi termelők és fogyasztók közötti kapcsolatot, ezáltal növelje a helyben előállított élelmiszerek fogyasztását, mégpedig a Kanizsai Kosár kezdeményezésen keresztül. A programban résztvevők és egyúttal a közösség tagjai elkötelezettek a környezettudatosság és az egészséges élelmiszer előállítása és fogyasztása iránt.

 

Sajó-Rima ETT (Szlovákia)

A Sajó-Rima Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulása a Sajó és a Rima folyók vízgyűjtő területén működik, és egyesíti a vidéken található önkormányzatokat. A csoportosulás vezértelepülése magyar oldalon Ózd és Putnok városa, míg Szlovákiában Rimaszombat (Rimavská Sobota) és Tornalja (Tornaµa) települések mutatnak példát a környező falvaknak.

Az ETT azzal a céllal jött létre és működik, hogy a térségben minél több segítséget nyújthasson a munkahelyek megőrzésére és újak létrehozására, a fenntartható közlekedés javítására, a környezetvédelemre, valamint a helyi gazdaság fejlesztésére.

A szlovákiai Rimaszombat a Gömöri-medence északi peremén, a Rima-folyó völgyében fekszik. Nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta, és az élelmiszeripar mai napig meghatározó jelentőséggel bír: tejgyár, dohánygyár, cukorgyár, sörgyár, húsfeldolgozó üzem, malom és pékség működött vagy jelenleg is működik a városban.

Tornalja a Sajó völgyében fekszik, a Túróc-patak torkolatának. A térségben kiváló adottságok vannak a kisléptékű turizmus fejlődésének, a kisebb gazdaságok és családi vállalkozások elindulásának, amelyek a gazdag mezőgazdasági hagyományokra épülve a kor igényeinek megfelelő módon működhetnek, megteremtve ezáltal is a jó minőségű termények, termékek helyben való felhasználásának feltételeit.

 

Pozsony Megyei Önkormányzat és a Podhoran helyi akciócsoport – polgári társulás (Szlovákia)

Bratislavský samosprávny kraj, občianske zdruľenie Podhoran a miestna akčná skupina Podhoran

A Pozsony Megyei Önkormányzat Szlovákia nyugati-délnyugati részén terül el, a valamikori dunamenti és a Borostyánút nevű kereskedelmi útvonalak találkozásánál. 3 térséget foglal magába: a Dunamenti-alföldet, a Kis-Kárpátokat és a Záhorie nevű területet. Az ország egyik fő gazdasági központja, és a megye változatos földrajzi adottságainak köszönhetően vonzó turisztikai célpont is: népszerű a viziturizmus, a természetjárás, a kulturális értékek felkeresése és a gasztronómiai programok. Mezőgazdasági szempontból a megye keleti és nyugati sík területek jelentősebbek (Dunamenti-alföld és Záhorie).

A megye délnyugati részén – a Záhorie térségében, a Kis-Kárpátok nyugati lejtőin – található a Podhoran helyi akciócsoport és polgári társulás, amely 2007-ben alakult meg 14 településsel, 13 civil szervezettel és 6 vállalkozással. A térség érdekessége, hogy számos helyi, országos jelentőségű és nemzetközi szintű védett természeti területet és védett madárfészkelő helyet mondhat magáénak.

A HACS tevékenységei, céljai közé tartozik a térség vonzerejének növelése, az alapszolgáltatások és a kommunális infrastruktúra fejlesztésével, továbbá a vidéki turizmus fejlesztéséhez a feltételek megteremtése, támaszkodva a térség gazdag kulturális és történelmi, valamint természeti adottságokra és együttműködési lehetőségekre.

Ennek köszönhetően is 2014-ben sikerült bevezetni a regionális védjegyet „Regionálny produkt Záhorie” (Záhorie regionális termék) néven, összesen 23 termékkel, szálláshellyel, és turisztikai szolgáltatóval.

 

Érmelléki Gazdák Egyesülete (Románia)

A 2013-ban létrejött egyesületnek az a célja hogy, támogassa az érmelléki kistérségben élő magyar gazdák tevékenységét. Az egyesület partnerszervezete az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének, mely kiváló kapcsolatokat tart fent a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumával, a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Földművelésügyi Minisztériummal.

Az egyesület tevékenységéhez tartozik:

  • az érmelléki gazdák által megtermelt áruk eladásának segítése, piacteremtés és magyarországi értékesítési lehetőségek biztosítása,
  • kapcsolatteremtés a régió gazdái között,
  • kapcsolatépítés és együttműködés magyarországi gazdaszervezetekkel,
  • műtrágya, vetőmag, növényvédő-szerek beszerzésében való segítség,
  • szakmai konferenciák és képzések, tanfolyamok megszervezése,
  • támogatási, pályázati lehetőségek kiaknázásában való segítségnyújtás
  • térségre jellemző szántóföldi, kertészeti, gyümölcs- és szőlőtermesztési kultúrák támogatása, az állattartással és méhészettel foglalkozó gazdák segítése

 

Prigorje – Zagorje” elnevezésű helyi akciócsoport (Lag Prizag) Novi Marof

A “Prigorje – Zagorje” elnevezésű helyi akciócsoportot (HACS) 2010-ben alakult, Horvátországban ötödikként. A HACS 11 települési önkormányzatot foglal magába, mintegy 35 800 lakossal. A LAG PRIZAG három megye határán helyezkedik el az ország északnyugati részén. A kiadvány készítésének idején 51 a gazdasági, civil és a közszférában tevékenykedő tagot számlál.

A szervezet legfontosabb tevékenységei közé tartozik a LEADER megközelítés alkalmazása a vidékfejlesztésben, tapasztalatcsere és jó gyakorlatok kölcsönös megismerése az EU más országainak helyi akciócsoportjaival. Az elmúlt két évben a HACS részt vett az IPARD (horvát előcsatlakozási program) végrehajtásában is.

Az önkormányzatok többségének fontos célja a vidéki turizmus és a mezőgazdaság, ezen belül is a szőlőtermesztés, a gyógynövény-feldolgozás, a sajt- és mézkészítés fejlesztése.

 

Helyi akciócsoport Öreg Feketevíz és Dudvág helyi akciócsoportok (Szlovákia)

Miestna akčná skupina Stará Čierna voda és Miestna akčná skupina Dudváh

Az Öreg Feketevíz helyi akciócsoport a Dunamenti-alföldön (Podunajská níľina) helyezkedik el, a Nagyszombat megyében (Trnavský kraj), ezen belül is a Galántai és Dunaszerdahelyi járások határán. A Dudvág helyi akciócsoport az előbbi HACS mellett helyezkedik el a Galántai járásban. A két szervezet 18 települést foglal magába, mintegy 28.000 lakossal. Mindkét akciócsoport 2008-ban alakult meg polgári társulásként.

A térségre jellemző a meleg és száraz éghajlat. A környék gazdag kulturális emlékhelyekben, és egyedi természeti adottságokkal rendelkezik. A növénytermesztésnek, ezen belül is az olajos magvak, gyümölcsök és zöldségek termesztésének több évszázados hagyománya van, ennek köszönhetően is a helyi lakosok szívesen és eredményesen gazdálkodnak. A két akciócsoport egyik fontos kezdeményezése a Malodunajsko-Galantsko (Kis-Duna - Galánta) regionális védjegy bevezetése, amely szimbolizálja a térség speciális adottságait egy stilizált malomkerék formájában. Ez arra utal, hogy valaha fontos szerepet játszott a gazdasági életben a malomipar és a növénytermesztés: egykor Szlovákián belül a legtöbb vízimalom éppen ezen a területen működött. Védjeggyel rendelkezik többek között baromfitenyésztő és gyümölcstermelő, zöldségtermesztő, gyümölcsfeldolgozó, bőrdíszműves, mézes, pékáru készítő, burgonyalepény és palacsinta készítő, dísznövény termesztő, húsfeldolgozó, szálláshely és vendéglátóhely is.

 

Fogadó térségek és szervezetek

 

Hegypásztor Kör – Oszkó

Egyesületünk hagyományőrzéssel, a szőlőhegy értékeinek, a népi építészetnek éltetésével foglalkozik immáron 30 éve.

A zsúpkészítést a helyi idősektől megtanulva máig is fontos tudásként őrizzük és használjuk is. Ehhez kapcsolódóan néprajzi táborokat szervezünk nyaranta, ahol fiatalok tapasztalhatják és tanulhatják meg a boronafalú pincék építésének lépéseit.

Az iskolás korosztály számára erdei iskola formájában nyújtunk segítséget a környezetei nevelésben.

A kézművességet, mint alapvető emberi tevékenységet is rendszeresen a gyermekek programjának részévé tesszük.

Tágabb környezetünk, a Vasi Hegyhát szellemi kulturális kincseit feltérképezve mutatjuk be vidékünk értékeit.

 

Pannon Helyi Termék Klaszter

Alapvető célunk a Nyugat-Magyarországon fellelhető és előállítható mezőgazdasági és kézműipari termékek összegyűjtése, fejlesztése, hatékonyabb előállításuk ösztönzése, egységes arculatú megjelenítése, piacra jutásuk segítése. Magyarországon nonprofit szervezetként az elsők között karoltuk fel a helyi termékek ügyét. A hatékonyabb együttműködés érdekében 16 szervezettel (népművészeti egyesületek, falusi turizmus szövetségek, vidékfejlesztési civil szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati társulások) közösen létrehoztuk a Pannon Helyi Termék Klasztert.

Mára már több mint félszáz tagunk van: hagyományos élelmiszer előállítók, mezőgazdasági termelők, kézművesek.

Szombathelyen az agrárkamarával közösen helyi termelői piacot üzemeltetünk, melyet heti rendszerességgel megszervezünk. Továbbá termelőink termékeit bevásárló közösségek segítségével juttatjuk el közvetlenül a fogyasztóhoz.

Nagy hangsúlyt fektetünk a termelők képzésére: szakmai képzések, tanulmányutak, benchmarking klub formájában. Az értékesítést elősegítendő a fogyasztók körében is tartunk tudatformáló előadásokat.

 

Őrségi Nemzeti Park

Az Őrség hazánknak az a tája, ahol a lakosság nagy része a honfoglalás óta egy helyben él. Ez a vidék a jó levegőjű erdők, a dús füvű ligeterdők hazája. A természeti és a kulturális értékek védelmére az Őrségi Nemzeti Park ügyel. A kulturális értékek közül kiemelkedik az Őrségi Népi Műemlék-együttes, mely berendezett lakó és gazdasági épületekkel, játszóházakkal, frissen készített hagyományos ételekkel várja vendégeit. Erdő, mező, növény- és állatvilágának bemutatása mellett nagy hangsúlyt kap az ex lege védettséggel rendelkező Tőzegmohás láp speciális élővilágának megismertetése is. Itt a vendégeket a Lápok Háza és egy pallósoros séta várja. A népi mesterségek közül a tökmagolaj sajtolás, kerek perec sütés és a fazekas termékek születésének műveleteivel való megismerkedés színesíti az ide látogatók programját.

 

Éltető Balaton-felvidékért Egyesület

Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 2008-ban alakult, 60 települést fog össze a Balaton-felvidéken.

Szakmai tevékenységünk:

  • a Vidékfejlesztési Minisztériummal megkötött szerződés alapján 2008-tól koordináljuk az Európai Uniós LEADER vidékfejlesztési források felhasználásának tervezését és megvalósítását 60 településen;
  • fontos eredményeink: települési értékek mentén túraútvonalak kialakítása, zöld turisztikai kínálat erősítése, fiatalok bevonása a fejlesztési folyamatokba, helyi termékek és szolgáltatások népszerűsítése, a Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék védjegy kialakítása;

Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 2014-ben tevékenységéért megkapta az Év vidékfejlesztő közössége különdíjat a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózattól.

 

Írottkő Natúrparkért Egyesület

Mi várja a látogatót Kőszegen és az Írottkő-Geschriebenstein Natúrparkban?

A becsületkasszák városa és 15 település gazdag programkínálata, az Írottkő-kilátó, tanösvények, tisztavizű források. Gasztronómiai és történelmi fesztiválok, várszínház, gyalogos és kerékpáros túrák, borkóstolók gondoskodnak arról, hogy senki se unatkozhasson térségünkben!

A natúrpark területén Kőszeg ódon városfalai és hangulatos utcái, 16 km kerékpárút, 15 tanösvény, természetvédelmi látogatóközpont, több kultúr- és helytörténeti kiállítás várja az érdeklődőket.

Ha pihenésre, aktív kikapcsolódásra, a természet és a történelem megismerésére és mindezek mellett kulináris élvezetekre is vágyik – akkor látogasson el Ön is EDEN-díjas térségünkbe!

 

Alpokalja – Fertőtáj Vidékfejlesztési Egyesület

Az Alpokalja-Fertő táj Vidékfejlesztési Egyesület 2008. október elején alakult meg, és a mintegy 39 települést magában foglaló térségen belül a fertőszéplaki Széchényi Kastélyban működik. Az egyesület széleskörű tevékenységet folytat – az alábbiakban látható vázlatosan –, melynek kiinduló pontja és egyben fő célkitűzése a mottójuk szerint „megtartó vidék fejlődő életminőséggel”:

• a LEADER helyi akciócsoport működtetése a jogszabályi keretek között,

• a „Vidék Minősége - Alpokalja-Fertő táj védjegy hálózat” bevezetése és fenntartása, melynek központjaként működik a munkaszervezet,

• az ún. Örökség Hálózat életben tartása és az eddig programok mellé új kezdeményezések felkarolása