Inspiráló fejlesztési hírekkel zárult a TP LAB nyitókonferenciája
Innovatív technológiákkal a helyi igények kielégítéséért Január 28-án sajtókonferenciát és kick-off meetinget tartottak a TP LAB projekt résztvevői. Az Interreg V-A Szlovák-Magyar Együttműködési Program által támogatott projekt keretében térinformatikai adat- és információszolgáltató platform indul Szigetköz és Csallóköz tágabb térsége számára a pozsonyi Térségi Tervezési Intézet (IPP) és Műszaki Egyetem (STU), valamint a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. és a Lechner Tudásközpont együttműködésével.
A sajtókonferencia indításaként a rendezvények szervezője és moderátora, a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. vezetője, Polgár Tibor üdvözölte a résztvevőket. A partnerintézmény feladata a magyar oldali információs, tréning- és tesztközpont, az úgynevezett Living Lab létrehozása és a szolgáltatással kapcsolatos tudásátadás a helyi érdekeltek számára.
A rendezvény győri helyszínén Polgár Tibor, a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. vezetője (balra), valamint Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke
Győr-Moson-Sopron megyének nagyon sok közös projektje van Pozsony és Nagyszombat megyékkel, így vízi és kerékpáros turisztikai projektek, természetvédelmi és infrastrukturális fejlesztések, különböző gazdasági és társadalmi együttműködések. A határ két oldalán fekvő területek tulajdonképpen együtt lélegeznek – mondta el köszöntőjében Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke. Az országos területrendezési terv 2019-es felülvizsgálatával összefüggésben tavaly cserélték le egy korszerűbb verzióra a megyei területrendezési tervet a Lechner Tudásközpont segítségével. Pontos digitális területrendezési tervlapok készültek, amely mindenki számára elérhető, és iránymutató a tervezők, valamint a települések vezetői számára is. Győr-Moson-Sopron megye dinamikusan növekszik, amit jelez, hogy megnőtt az igény a lakáscélú és az ipari, gazdasági fejlesztésekre kijelölt területekre egyaránt, ugyanakkor a környék természeti kincsekben is rendkívül gazdag. A megyei területrendezési terv egyik feladata, hogy ezeket a szempontokat összehangolja. Újdonság, hogy egyedi övezeteket is kijelöltek, ilyenek például az agglomerációs övezetek, a natúrparkok új övezeti besorolása, illetve az árvízkockázati területek.
Győr-Moson-Sopron megye területrendezési terve
Pappné Kett Adrienn, Győrladamér polgármestere, volt megyei főépítész egy település szempontjából mutatta be a határ menti területrendezés, -fejlesztés kihívásait. Az írásos emlékeinkben először 1418-ban említett Győrladamér 10 km-re fekszik Győrtől, egy agglomerálódó térségben. A szigetközi településkép olyan értékeivel bír, amelyek nagyon kedvezőek turisztikai, gazdasági szempontból. A lakosság lélekszáma valamivel meghaladja az 1800 főt. Az „Egy szelet Szigetköz” szlogen alatt most készülő településfejlesztési koncepciónak egy olyan gyorsan fejlődő térség kérdéseire kell válaszolnia, amelynek ugyanakkor élhetőnek kellene maradnia. Nagyon fontos a hosszútávra előretekintő, következetes tervezés, erre példaként Pappné Kett Adrienn több konkrét problémát is ismertetett a település tervezett elkerülő útjának kialakításával, illetve az egyre több betelepülő miatt felaprózódó telekméretekkel kapcsolatban. Kiemelte – „az ideális együtt gondolkodásra a hosszú távú összehangolt fejlesztéseket javaslom átgondolni, ahol a megyék koordinációs szereppel bírnak és nem állnak meg a határnál”.
Ökológiai hálózat a Szigetközben Győrladamér térségében
A Lechner Tudásközpont már korábban is együttműködött a pozsonyi Térségi Tervezési Intézettel (IPP – Inštitút Priestorového Plánovania) egy magyar-szlovák határ menti területi tanulmány és a hozzá tartozó web applikáció elkészítésében – mondta el Devecseri Anikó, a Térségi Tervezési Osztály vezetője. A munka három részből állt, első lépésként területi vizsgálatokat végeztek, ezután SWOT analíziseket készítettek és szcenáriókat állítottak fel, majd ajánlásokat dolgoztak ki. 12 megye 60 járásában több mint 1600 településre terjedt ki a tanulmány hatóköre. A társadalom, a gazdaság, az infrastruktúra, a környezet jellemzőit témánként nagyjából tucatnyi adatkör szerint vizsgálták. A munka során a terület annyira heterogénnek bizonyult, hogy végül is nem egységesen, hanem három, viszonylag homogén részre bontva kezelték. Az itt nyert tapasztalatok, eredmények és adatok hasznosak lehetnek a TP LAB számára is.
Az IPP és a Lechner Tudásközpont együttműködésével készült magyar-szlovák határ menti területi tanulmány részlete
Július Hanus, az IPP elnökhelyettese előadása első felében a területrendezési adatok országok közötti megosztása terén történt fejlesztésekről beszélt. Ismertette a szlovák területfejlesztési rendszert, és kiemelte azokat a pontjait, amelyek közösek lehetnek, segíthetnek az országok közötti területfejlesztési együttműködésben. A területfejlesztést Szlovákiában a területrendezés és a regionális politika kettőssége jellemzi, az előbbi képviseli a technikai, műszaki, az utóbbi pedig a társadalmi, gazdasági összetevőket. Az előadás második felében a korábban lezajlott Donauregionen projektet mutatta be, amely sok tanulsággal szolgálhat a TP LAB számára. Az IPP prezentációját Filip Polonsky folytatta a webes térképek témájában. Ezekhez az adatok a WMS adatszolgáltatásból származnak, a kapcsolódó feladatokat a projektben szlovák részről az IPP, magyar részről a Lechner Tudásközpont fogja elvégezni.
Részlet Július Hanus (IPP) prezentációjából: a magyar és a szlovák területfejlesztés lehetséges találkozási pontjai
A 2021–2027 programozási időszakra Magyarországon az ágazati programok mellett egy területi operatív program is készül. A Versenyképes Magyarország Operatív Program három fő kihívásra kíván reagálni, ezek: a területi, regionális különbségek, a centrum és a periféria közötti megosztottság, illetve Budapest dominanciája. Ahogy Horváth Csilla, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője a regionális fejlesztési programok irányító hatósága részéről elmondta, a fókuszban a területi egyenlőtlenségek csökkentése, a periférikus térségek becsatolása, a helyi forrásokra támaszkodás, a szoros együttműködés a települések, térségek között, és egy minél hatékonyabb, több pólusú városhálózat kialakítása lesz, ezen belül is kiemelt hangsúlyt kapnak a kevésbé fejlett térségek és a fenntartható városfejlesztés. A megyék és a főváros a területfejlesztési koncepciók és programok aktualizálásán dolgoznak, jelenleg a társadalmi véleményezésük folyik. A legelsők között fog megjelenni a települések integrált településfejlesztési stratégiáinak elkészítésére vonatkozó felhívás.
Horváth Csilla, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője
Győr-Moson-Sopron megye szlovák határ melletti része különösen gazdag természeti értékekben, itt találhatjuk országos jelentőségű védett területként a Szigetközi Tájvédelmi Körzetet, valamint a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet északi részét, ezenkívül négy Natura 2000 területet is – hangsúlyozta Fersch Attila, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóhelyettese. A Szigetközi Tájvédelmi Körzet a Duna legnagyobb szárazföldi deltája, speciális ártéri erdőkkel, láp- és ligeterdőkkel, mocsarakkal, nádasokkal, tavakkal, amelyek védett és fokozottan védett növényfajok tucatjainak, valamint számtalan állatfajnak biztosít életteret. Fersch Attila előadásából a hallgatóság több más védett területet is részletesen megismerhetett, ezenkívül olyan helyi jelentőségű védett természeti értékeket is, mint például a Lipót-darnói vadgesztenyesor, vagy Héderváron a 710 cm kerületű, 800 éves Árpád tölgyfa.
Részletek Fersch Attila, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóhelyettese előadásából
A pozsonyi Műegyetem SPECTRA Tudásközpontja képviseletében Vladimir Ondrejička a CCIBIS (Carpathian Countries Integrated Biodiversity Information System) platformot mutatta be. Amint elmondta, sok program és kezdeményezés van napjainkban, amelyek adatok gyűjtésére és feldolgozására irányulnak, értékes adatbázisok jönnek létre, azonban problémát jelent, hogy ezeket parciális platformokon hozzák nyilvánosságra, globálisan nem elérhetők, nem kompatibilisak egymással és a módszertanukról sincs információ. Azt is figyelembe kellene venni, hogy ezek az adatok nemcsak a szakmai, hanem a hétköznapi felhasználók, vagy az önkormányzatok számára is fontosak lehetnek. A CCIBIS – amelynek eredményei a TP LAB projektbe is átültethetők – négy, a Kárpátok országaiban lezajlott, illetve még futó projekt adatait és eredményeit integrálja, egy teljes mértékben nyitott platformon, ahol az adatok letölthetők, de be is lehet vinni újabb adatokat.
Vladimir Ondrejička (SPECTRA Tudásközpont) a CCIBIS platformot mutatta be
A Lechner Tudásközpont a legnagyobb magyarországi téradatkezelő szervezet – mondta el Juhász Géza, a Tervezési és Téradat-szolgáltatási Főosztály vezetője. A Lechner nagyon sok olyan adattal és innovatív informatikai megoldással rendelkezik, ami a TP LAB projektet támogatni tudja. A TP LAB projektben a Tudásközpont részéről alapvetően a Tervezési és Téradat-szolgáltatási Főosztály vesz részt, amelynek egyébként a fő feladatát szabályozási tervek és építési szabályzatok készítése jelenti, ilyen például az Országos Területrendezési Terv, vagy Győr-Moson-Sopron megye már korábban említett területrendezési terve. Egy most folyó projekt keretében az ország összes településének szabályozási terveit és építési szabályzatait egy adatbázisba rendezik, és térinformatikai feldolgozás után különböző alkalmazásokban juttatják el a felhasználókhoz. A Lechner tevékenységi területéhez tartozik az Országos Közműnyilvántartás is, de foglalkozik például kozmikus geodéziával is, ezenkívül többszázezres tervállománnyal és térképtárral rendelkezik. Az informatikai rendszerek közül kiemelkedik az OÉNY, a TEIR és az E-TÉR. Nagyon komoly adatvagyonnal, téradat-elemzési kapacitással és informatikai fejlesztőgárdával rendelkezik a cég. A TP LAB projektben a feladat egy közös térinformatikai és adatplatform kialakítása lesz, ennek a koordinálását és a weboldal elkészítését a Lechner vállalta.
Juhász Géza, a Tervezési és Téradat-szolgáltatási Főosztály vezetője a Lechner Tudásközpont tevékenységi köreit ismertette
A TP LAB projekt fókuszában a célterület fokozódó agglomerálódása, a városi környezet romló minősége, a természeti, tájképi értékek és a vízgazdálkodási problémák állnak – foglalta össze a főbb kihívásokat a sajtókonferencia befejező előadásában Majorné Vén Mariann, a Lechner Tudásközpont vezető térségi tervezője, a TP LAB projekt menedzsere. A problémákra a térségi tervezés módszereivel próbálnak válaszokat adni, amelynek során a helyi lakosok, vállalkozások, döntéshozók szempontjait is figyelembe kell venni. Kérdés, hogy a rendezési terven felül a ma elérhető digitális szolgáltatások, a technológia fejlődésével előálló adatok és információk mennyire tudják kielégíteni a helyi igényeket. Hogyan lehet olyan kompromisszumokat kötni, amelyekben a gazdasági és társadalmi elvárások összehangolhatók a környezetvédelmi szempontokkal, hiszen a zöld infrastruktúra is nagyon értékes ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújt. Nagyon rövid időtartamú, bizonyos szempontból pilot jellegű projektről van szó, széleskörű partnerség bevonásával.
Részlet Majorné Vén Mariann, a Lechner Tudásközpont vezető térségi tervezője, a TP LAB projekt menedzsere előadásából
A délutáni kick-off meeting az IPP, a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. és SPECTRA Tudásközpont bemutatkozó előadásaival kezdődött, majd a résztvevő partnerek egyeztették a TP LAB projekt szakmai feladatait, ütemtervét, valamint a technikai és szervezési részleteket, különös tekintettel a rendelkezésre álló viszonylag rövid időre. A konferencia prezentációi elérhetőek a TP LAB honlapján alább, itt és a projekt Facebook oldalán a további eseményekről, eredményekről is tájékozódhatnak az érdeklődők.
fotógaléria
