Természetalapú megoldások, közös lépések – A FUNDA projekt első közösségi zöld-kék infrastruktúra tervezési műhelytalálkozójának eredményei

A mosonmagyaróvári Part Rendezvényház adott otthont 2026. január 20-án a FUNDA – „A Duna régió funkcionális várostérségeinek intézményi kapacitásfejlesztése” című nemzetközi projekt hazai pilotjához kapcsolódó első közösségi tervezési műhelymunkának. Az esemény célja a projekt szakmai megalapozása és a helyi érintettek bevonásával történő közös tervezés elindítása volt – a kiemelt célkitűzés a Mosonmagyaróvár Térségi Társulás zöld-kék infrastruktúra fejlesztési tervének előkészítése. Ennek alapjaként olyan közösségi párbeszéd indult el, amely alkalmat adott a térségi szereplőkkel közösen a hiányosságok és a jó gyakorlatok azonosítására. A folyamat kijelölte azokat az irányokat, amelyek a későbbi konkrét fejlesztések és partnerségek alapjául szolgálnak.

A résztvevőket Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere és a Mosonmagyaróvár Térségi Társulás elnöke, valamint Polgár Tibor, a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. stratégiai igazgatója köszöntötte. A találkozónak keretet adva, a FUNDA projektet Jaschitzné Cserni Tímea, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. projektmenedzsere és térségi tervezési vezető szakértője mutatta be, kiemelve a projekt hiánypótló jellegét – a kezdeményezés a a Duna térség funkcionális várostérségeinek közös tervezésében rejlő hiányosságokat, kihívásokat hivatott mérsékelni. Ezt követően Majorné Vén Mariann településfejlesztési szakértő (ITI Magyarország Kft.) előadása következett a térségi tervezésről és a határmenti területi tervezési koordinációról, bemutatva a korábbi szlovák-magyar Interreg TP Lab projekt eredményeit. Mosonmagyaróvár városának a zöldinfrastruktúra fejlesztése iránti elhivatottsága kapcsán Tilai László, Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata munkatársa mutatta be a #greencities „Zöld városok a Duna Régió területén” című projektet, benne a Rudolf-liget felújításának terveit. A hazai természetalapú megoldásokról és az ezekhez kapcsolódó együttműködési jó gyakorlatokról a BURST Nonprofit Kft. részéről Cseh Dániel tanácsadó és Kovács Szabolcs vezető tanácsadó adott ismertetést. A délelőtt második felében a hangsúly áttevődött az interaktív munkára, amelynek központi kérdése a zöld- és kékinfrastruktúra hiányosságainak és problémáinak, illetve a meglévő jó együttműködéseknek a feltárása volt.

A zöld infrastruktúra a természetes és mesterséges zöld területek hálózatának (parkok, fák, zöldtetők), míg a kék infrastruktúra a vizes élőhelyek (folyók, tavak, csatornák, esőkertek) és vízkezelési rendszereknek az összessége, amelyek együttesen nyújtanak úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatásokat (mint a víz- és levegőtisztítás, hőszabályozás, rekreáció, biodiverzitás-támogatás), ezzel javítva a környezet ellenálló képességét és az életminőséget. Összefoglalva zöld-kék infrastruktúrának nevezzük őket, melyek a "szürke infrastruktúra" („beton”, utak) kiegészítői.

A térségi műhelymunka résztvevői két csoportban, konkrét települési példák mentén azonosították a zöld- és kék infrastruktúrához kapcsolódó legfontosabb problémákat, és ezekhez azonnal megoldási irányokat, együttműködési igényeket is rendeltek. A közös munka rávilágított: a természetközeli területek megőrzése egyre nagyobb kihívást jelent, miközben a népességnövekedés és a sokrétű használati igények új terheléseket hoznak.

Visszatérő problémaként jelent meg a hulladékgazdálkodás, illetve az illegális lerakás kérdése. A résztvevők helyben kezelhető, emberközelibb megoldásokat és a szolgáltatók aktívabb bevonását sürgették. A zöld infrastruktúra terén a növényzet nélküli, túlburkolt felületek és a fenntartható üzemeltetés hiányosságai kerültek fókuszba. Egyetértés mutatkozott abban, hogy nemcsak beruházásokra, hanem előre tervezett fenntartási felelősségekre, forrásokra és klímaadaptív megoldásokra is szükség van.

Több településen gondot okoz a magántulajdonú erdők elhanyagoltsága és a véderdők hiánya. A javaslatok között szerepelt a tulajdonosi együttműködések erősítése, célzott területszerzés és a tájba illeszkedő erdősávok térségi újragondolása. Konfliktusforrásként jelent meg a természeti területek túlhasználata is, ahol a különböző használói csoportok igényei ütköznek.

A kék infrastruktúra kapcsán a csapadékvíz-elvezetés központú gyakorlat helyett a vízmegtartás került előtérbe. A résztvevők természetalapú megoldások – például esőkertek, lakossági esővízgyűjtés – szélesebb körű alkalmazását javasolták, hangsúlyozva a szemléletformálás fontosságát is. A Dunához való hozzáférés korlátozottsága, a partszakaszok kezelése és a vízi használatok összehangolása szintén fejlesztési igényként jelent meg, amely korai szakhatósági egyeztetést és következetes területhasználati rendet igényel.

A szakértők kiemelték: a védett területek kezelése és a Natura 2000 kijelölések több esetben érdekkonfliktusokat eredményeznek, ezért indokolt a kezelési gyakorlatok összehangolása és az érintettek közötti kommunikáció erősítése. Térségi dilemmaként merült fel az élhető és a bővülő település közötti egyensúly kérdése, valamint a barnamezős területek előnyben részesítése a zöldmezős terjeszkedéssel szemben.

A műhely egyik legfontosabb üzenete, hogy a zöld és kék infrastruktúra fejlesztése nem kezelhető kizárólag települési szinten. A víz- és tájrendszerek térségi léptékűek, így a beavatkozások is összehangolt, szakmaközi együttműködést igényelnek. A meglévő hálózatok – köztük a térségi társulások, TDM- és LEADER-szervezetek, civil szereplők – stabil alapot biztosíthatnak a partnerségi struktúra megerősítéséhez.

A találkozó zárásaként a résztvevők megerősítették: a feltárt problémák és javaslatok szilárd alapot adnak a készülő zöld-kék infrastruktúra-fejlesztési tervhez, amely a következő ütemben már konkrét projektötletekkel és felelősségi körökkel egészülhet ki.

https://funda.lechnerkozpont.hu/

A FUNDA projekt az Interreg Duna Régió Program keretében valósul meg, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Magyar Állam társfinanszírozásával.

fotógaléria

további hírek