Térségi jövőkép és természetalapú megoldások – Mérföldkőhöz érkezett a zöldinfrastruktúra-tervezés Halásziban
A halászi UGO Birtok (Babos Major) adott otthont 2026. március 31-én a FUNDA – „A Duna régió funkcionális várostérségeinek intézményi kapacitásfejlesztése” című nemzetközi projekt második közösségi tervezési műhelytalálkozójának. Az esemény célja az első műhelymunka során azonosított térségi problémák priorizálása, lehetséges természetalapú megoldási javaslatok kidolgozása, valamint a várostérség 2040-ig tartó közös zöld-kék jövőképének meghatározása volt. A rendezvényen a Mosonmagyaróvári Térségi Társulás területéről huszonhét szakmai érintett és döntéshozó vett részt, akik interaktív keretek között jelölték ki a fenntartható fejlesztési irányokat.
A résztvevőket Majthényi Tamás, Halászi polgármestere és Polgár Tibor, a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. stratégiai igazgatója köszöntötte, hangsúlyozva a térségi együttműködés fontosságát a klímaadaptáció területén. A szakmai program plenáris részében a Lechner Tudásközpont és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakértői nyújtottak módszertani és gyakorlati alapot a közös munkához. Csőszi Mónika, a Lechner Tudásközpont vezető szakértője a zöld(kék)infrastruktúra-tervezés EU-s ajánlásait és alapfogalmait ismertette, míg Czibik Eszter, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság pályázati koordinátora „Természetvédelem a város közepén” címmel mutatott be inspiráló jó gyakorlatokat a beépített területek ökológiai fejlesztésére. Móricz Dénes térinformatikai szakértő a tervezést segítő FUNDA Collaboration HUB felületét és a kapcsolódó monitoring rendszert vázolta fel a jelenlévőknek.
Zöldinfrastruktúrának nevezzük a természetes, félig természetes és természetközeli állapotú területek, valamint az ökológiai funkciót betöltő egyéb, növényzettel fedett területek, illetve vizek és vízparti ökoszisztémák (kékinfrastruktúra) hálózatát. A zöldinfrastruktúra-területek multifunkcionális erőforrások, amelyek sokoldalú ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítására képesek. Az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása, fejlesztése a zöldinfrastruktúra
– fenntarthatóság alapelvei szerint történő – stratégiai tervezésével, fejlesztésével és kezelésével biztosítható. A zöldinfrastruktúra a vidéki és városi környezetben egyaránt jelen van.
A műhelymunka során a résztvevők három kiscsoportban dolgoztak ki konkrét javaslatokat a térség legégetőbb problémáira. A közös munka rávilágított, hogy a vízháztartás stabilizálása és a biodiverzitás megőrzése összehangolt beavatkozásokat igényel:
Vízgazdálkodás és aszálykezelés: A szakértők a betonozott csatornák helyett a zöldárkok visszaállítását, a csapadékvíz helyben tartását szolgáló esőkertek létesítését és a folyóágakban a fenékküszöbök megemelését javasolták a talajvízszint stabilizálása érdekében. Felmerült továbbá a mederrézsűk természetközeli kialakítása és a kanyargós (meanderező) mederformák preferálása is.
Biodiverzitás és véderdők: A mezőgazdasági területek védelmében gyepes-cserjés mezsgyék és útmenti fasorok telepítését szorgalmazták a defláció ellen. A zöldfelületek fejlesztésénél a tájba illő, aszálytűrő fafajok alkalmazását és a kisléptékű lakossági akciókat (pl. madárodúk, méhlegelők) tartják követendőnek.
Szabályozás és szemléletformálás: A hőszigethatások csökkentése érdekében javaslatot tettek a Helyi Építési Szabályzatok (HÉSZ) felülvizsgálatára a túlburkolás korlátozása és a vízáteresztő felületek előírása érdekében. Kiemelték az oktatás szerepét is, már gyermekkortól kezdve.
A találkozó egyik legfontosabb eredménye a térségi zöld-kék jövőkép (2040) validálása volt. A résztvevők többségi szavazattal egy olyan irányvonalat fogadtak el, amely szerint Mosonmagyaróvár térsége 2040-re egy klímaadaptív, ökológiailag összekapcsolt és társadalmilag támogatott zöldinfrastruktúra-rendszert működtet, amely egyszerre szolgálja a biodiverzitást, a vízháztartást és a lakosság életminőségének javítását.
A műhelymunka lezárásaként a szervezők jelezték: 2026 májusában széles körű online kérdőíves vizsgálat indul a térségi igények további feltérképezésére, a harmadik tematikus műhelytalálkozóra pedig várhatóan június 9-én, Dunakilitin kerül sor. A kidolgozott javaslatok szilárd alapot adnak a készülő fejlesztési tervhez, amely a jövőben konkrét projektötletekkel és forráslehetőségekkel egészül ki.
A FUNDA projekt az Interreg Duna Régió Program keretében valósul meg, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Magyar Állam társfinanszírozásával.
fotógaléria
