Vidéki mobilitás és innovatív szolgáltatási modellek – Nemzetközi szakértőket fogadtunk a SMOOTY projekt keretében
Szombathely, Sárvár és Bucsu adott otthont 2026. június 16–18. között az Interreg Europe program által támogatott SMOOTY (Sustainable mobility strategies in low-density areas) projekt második nemzetközi tanulmányútjának. A Vas Vármegyei Önkormányzati Hivatal és a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. szervezésében megvalósult háromnapos eseményen kilenc ország szakemberei vizsgálták a fenntartható vidéki közlekedés és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés hazai jó gyakorlatait.
A tanulmányút központi témája szorosan illeszkedett a SMOOTY projekt fő célkitűzéséhez: olyan szakpolitikai megoldások keresése, amelyek segítik az alacsony népsűrűségű területeken élők mobilitását, csökkentik az elszigeteltséget és növelik a periférikus térségek élhetőségét.
Finanszírozási források és az adatvezérelt közlekedéstervezés alapjai
A program első napja a szombathelyi Vármegyeháza Címertermében vette kezdetét, ahol dr. Balázsy Péter, Vas vármegye jegyzője és Polgár Tibor, a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. stratégiai igazgatója köszöntötték az egybegyűlteket. Megnyitó beszédükben hangsúlyozták, hogy a projekt igazi ereje a nemzetközi tapasztalatcsere és a helyi adottságokhoz igazodó, gyakorlatias megoldások ötvözésében mutatkozik meg. A nyitó plenáris ülés keretében a vezető partner képviseletében Ivo Tartaglia mutatta be a SMOOTY projekt stratégiai célrendszerét, rávilágítva az alacsony népsűrűségű területek elszigeteltségének csökkentését célzó Interreg Europe módszertanra. Vas vármegye társadalmi és gazdasági profilját dr. Balázsy Péter ismertette, kiemelve a térség aprófalvas szerkezetéből adódó közlekedésszervezési kihívásokat.
Ezt követően Dr. Szakonyi Petra, az Universitas-Arrabona Kft. szakértője a Vas Vármegyei Önkormányzati Hivatal képviseletében nyújtott betekintést a vármegyei szakpolitikai környezetbe és a területi elemzések eddigi eredményeibe, hangsúlyozva az integrált fejlesztési programok jelentőségét a mobilitás javításában. A szakmai párbeszéd országos szintű kereteit Madarász-Losonczy Bálint, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Aktív Mobilitási Főosztályának vezetője vázolta fel, aki online előadásában a magyarországi Nemzeti Kerékpáros Stratégia 2030-ig szóló célkitűzéseit és a fenntartható közlekedési módok népszerűsítését mutatta be. A kerékpáros hálózati tervezés szabályozási hátterét és a bevált gyakorlatként azonosított szakmai alapelveket dr. Makó Emese, az Universitas-Arrabona Kft. képviseletében ismertette, részletezve a pályázati források odaítélésének feltételéül szabott hálózati tervek módszertanát. A délelőtti blokk zárásaként Németh Ákos, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletében szemléltette az intelligens forgalomszámlálási rendszert, amely a Telraam szenzorok adatain keresztül segíti a városi forgalomszervezési és közlekedésbiztonsági döntések megalapozását.
A délutáni program során a delegáció tagjai Sárvárra látogattak, ahol Haller Ferenc, a város képviseletében mutatta be a település komplex turisztikai és közlekedésfejlesztési modelljét, kiemelve a fenntartható megoldások szerepét a versenyképességben. A terepi bejárás alkalmával bemutatásra került a város díjnyertes, fotolumineszcens technológiával készült kerékpárútja isA résztvevők emellett részletes tájékoztatást kaptak a zalaegerszegi ZERGE igényvezérelt buszos szolgáltatás operatív tapasztalatairól, melyet Csörgő Nikolett és Petrovácz Rita, a Mobilissimus Kft. szakértői ismertettek a megjelentekkel. Az első szakmai nap zárásaként Katona Zsuzsanna a TOP Plusz program által kínált fejlesztési lehetőségeket mutatta be online prezentációjában, rávilágítva azokra a forrásokra, amelyek a jövőben is támogatják a hazai települések fenntartható mobilitási beavatkozásait.
Az aktív mobilitás és a szolgáltatások házhoz szállításán alapuló ellátási modellek szakmai tapasztalatai
A program második napja a közvetlen tapasztalatszerzés jegyében telt, amelynek során a nemzetközi szakértők kerékpárokra szállva járták be a Szombathely és Bucsu közötti, megközelítőleg 13 kilométeres, frissen átadott kerékpárút-szakaszt. Ez a terepbejárás lehetővé tette a résztvevők számára, hogy a tervezői szempontokat felhasználói élményekkel egészítsék ki, és olyan megoldásokat tanulmányozzanak, amelyek a mobilitást a társadalmi integráció hatékony eszközeként értelmezik.
Bucsu községben a küldöttség tagjai Horváth Tibor, a Csepregi Pékség kereskedelmi igazgatójának előadásában ismerhették meg a mozgó pékség üzleti modelljét. A szakértők részletes tájékoztatást kaptak arról, hogy a vállalkozás hét járművel, tizennégy útvonalon több mint hetven településen garantálja a lakosság napi élelmiszer-ellátását. Külön hangsúlyt kapott, hogy a szolgáltatás igénybevevőinek mintegy 75 százaléka nyugdíjas, így a modell nem csupán kereskedelmi tevékenység, hanem kritikus ellátási forma azokon a területeken, ahol az állandó üzletek fenntartása már nem gazdaságos.
A szakemberek szakmai kíváncsiságát különösen felkeltette a magyarországi falugondnoki hálózat, amelynek rendszerszintű működését Szarvák Mónika, a Belügyminisztérium szociális és gyermekjóléti referense mutatta be. A prezentáció rávilágított, hogy ez a speciális szociális alapellátás falugondnoki buszok segítségével támogatja a kistelepüléseken élőket az egészségügyi szolgáltatások, a gyógyszerek és a hivatali ügyintézés elérésében. Aradszki Zsombor, a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. projektmenedzsere ehhez kapcsolódóan ismertette a Magyar Falvak Program minibusz-beszerzési támogatásait, amelynek keretében országosan mintegy 1200 kistelepülés jutott korszerű gépjárműhöz a szolgáltatás fenntartásához. A hálózat legfőbb értékeként a személyes segítségnyújtást azonosították, amely hatékonyan mérsékli a vidéki elszigeteltséget és segíti a népesség helyben maradását.
Az idősödő társadalom és a mobilitás kapcsolatát Kovácsovics Edina, a Vas Vármegyei Önkormányzati Hivatal projektmenedzsere helyezte tágabb kontextusba a Silver UP projekt bemutatásával. Az előadás rávilágított, hogy a fenntartható vidéki mobilitási megoldások – köztük a kerékpárutak és a falugondnoki szolgáltatások – alapvető pillérei az aktív időskornak és az ezüst gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázásának.
A szakmai napot a mobil kormányablak busz tevékenységének szemlézése zárta, amelyet dr. Gerencsér Krisztina, a Szombathelyi Járási Hivatal osztályvezetője mutatott be a delegációnak. A résztvevők megismerték, miként teszi lehetővé ez a modern, informatikai eszközökkel felszerelt mozgó egység a közigazgatási szolgáltatások elérését közvetlenül a lakóhelyükön a periférikus térségekben élők vagy akár a tartósan beteg személyek számára. A bemutatott jó gyakorlatok összességükben megerősítették azt a szakpolitikai irányt, miszerint az alacsony népsűrűségű területeken a mobilitási igények egy részét a szolgáltatások házhoz szállításával lehet a leghatékonyabban kielégíteni.
Jó gyakorlatok elemzése és transzferlehetőségek
A háromnapos szakmai programsorozat zárásaként a résztvevők egy strukturált és interaktív workshop keretében összegezték terepi tapasztalataikat a szombathelyi Vármegyeházán. A műhelymunka során a partnerek módszeresen, több szempont mentén vetették alá kritikai elemzésnek a program során bemutatott hat bevált gyakorlatot, amelyek a stratégiai tervezéstől az operatív, helyi megoldásokig a vidéki mobilitás különböző rétegeit fedték le. A közös munka fókuszában az egyes modellek operatív erősségeinek és fejlesztendő területeinek azonosítása állt, különös figyelmet fordítva azok transzferálhatóságára, valamint arra, hogy a tanulságok miként adaptálhatóak a partnerországok eltérő jogi, pénzügyi és demográfiai környezetébe.
A találkozó záró következtetései megerősítették, hogy az alacsony népsűrűségű területek elszigeteltségének hatékony oldásához és a közlekedési szegénység mérsékléséhez elengedhetetlen a holisztikus és komplex megközelítés alkalmazása. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a kerékpárutak építése önmagában nem oldja meg a vidéki térségek közlekedési gondjait. Ehelyett olyan összetett tervekre van szükség, amelyek az építkezéseket ötvözik a rugalmas, igény szerinti szolgáltatásokkal. A tanulmányút rámutatott, hogy a közszolgáltatások — például a mozgó pékség, a kormányablak busz vagy a falugondnoki hálózat — házhoz szállítását a fejlesztési stratégiák részévé kell tenni. Csak így garantálható, hogy a kistelepüléseken élők is ugyanolyan eséllyel jussanak hozzá az alapvető ellátáshoz, mint a városiak.
„A magyar partnerek részvétele a projektben a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul(t) meg.”
További információk a projektről: https://www.interregeurope.eu/smooty/
fotógaléria
